Egy kiállítás képei és nem képei

Képzeljünk el egy kiállítást, melyen nyolc tárgy szerepel, köztük hat festmény, mégpedig a következők:

A Vörös-tengeren átkelő izraeliták

A művészt Søren Kierkegaard dán bölcselő leírása inspirálta. A kép azt a pillanatot ragadja meg, amikor az izraeliták már átkeltek, az üldöző egyiptomiak pedig már a vízbe fulladtak.

Kierkegaard hangulata

Ezt a festményt is Kierkegaard inspirálta, de nem a Kierkegaard leírta festmény, hanem a megjegyzés, melyet Kierkegaard a leíráshoz fűz, ti. hogy az ő élete is olyan, mint ez a festmény.

Vörös tér

Tájkép a híres moszkvai térről.

Vörös négyzet

Letisztult szuprematista alkotás, egyúttal tiszteletadás az irányzat alapítójának, Kazimir Szeverinovics Malevicsnek.

Nirvána

A keleti vallásokban a létezés örök körforgását, a szamszárát, lekicsinylői vörös porként emlegetik. Ez a mélyen metafizikus mű azt a gondolatot fejezi ki, hogy a nirvána, a létezés körforgásán túli, megvilágosodott, vágymentes állapot valójában egy és ugyanaz, mint a szamszára.

Csendélet

A művész Henri Matisse művészeti vállalkozását kívánja továbbfejleszteni és radikalizálni.

Gondolatébresztőként két további tárgy is szerepel a kiállításon, melyek azonban nem műalkotások.

Egy vörös ólommal megalapozott vászon, melyre Giorgione, ha megéri, minden bizonnyal egy Az alvó Vénuszhoz hasonló halhatatlan művet festett volna. De nem érte meg.

Tányéralátét az egyik kurátor háztartásából.

Ennyi a kiállítás. Hat festmény: hat különböző festmény, nem egyazon festmény kópiái, melyek már csak azért sem azonosak, mert különböző műfajba tartoznak. Két tárgy, amely nem festmény, jóllehet az egyiknek van némi művészettörténeti érdekessége. Mind a nyolc pontosan ugyanúgy néz ki.

Hogyan lehetséges ez? Hogyan lehet két ugyanolyan dolog közül az egyik műalkotás, míg a másik nem. Hogyan lehet két ugyanolyan dolog két különböző műalkotás?

Na, mit gondolsz?

(Arthur C. Danto nyomán)

Nincsen anyag!

Úgy gondoljuk, hogy egyrészt vannak anyagi dolgok, amelyek a fizikai világ összetevői, másrészt pedig vannak lelki, szellemi, avagy mentális dolgok, amelyek elménk lakói.  Az alma anyagi dolog, az almáról való fogalom mentális. A könnyek anyagiak, a fájdalom, amely előcsalja őket, mentális. A tény, hogy a tengervíz sós, anyagi természetű, a gondolat, hogy a tengervíz sós, mentális.

Sokan és sokat vitatkoztak azon, vajon a mentális dolgok pusztán mentálisak-e, vagy anyagiak-e is egyben, vagyis hogy az elme lényegét tekintve különbözik-e a testtől, vagy sem.

Abban azonban egyetértünk, hogy vannak anyagi dolgok, olyan dolgok, amelyben semmi mentális nincs. És miért is gondolnánk másképp? Ugyan már, miért lenne az alma mentális? Hogy csak egy dolgot említsünk, meg lehet enni, ami a fogalmakra nem igazán jellemző. A könnynek mentális okai vannak, a fájdalom, de maga a könny anyagi. Össze lehet gyűjteni egy pohárkában, amit az érzelmekkel nem lehet megtenni.

De biztos, hogy jól gondoljuk? Induljunk ki abból, hogy ha léteznek anyagi dolgok, akkor lehetséges (értsd: alakulhatott volna úgy), hogy létezik valamilyen anyagi dolog, de semmilyen mentális dolog nem létezik. Azt, hogy valami lehetséges-e vagy sem, úgy tudjuk eldönteni, hogy megpróbáljuk elgondolni. Ha valamit nem tudunk ellentmondásmentesen elgondolni, az lehetetlen. Akkor most próbáld meg elgondolni, hogy létezik valamilyen anyagi dolog, de nem létezik semmi mentális! Mondjuk elképzelsz egy magányos fát pár évmillióval ezelőtt, amikor még nem létezett ember a Földön. Hát, ha csak ennyire futja, akkor nem jártál sikerrel. Csupán annyit tettél, hogy elképzeltél egy fát, és nem képzeltél hozzá embert. De mind e közben ott volt valami mentális: a te gondolatod. Szóval nem gondolható el, hogy létezik valamilyen anyagi dolog, és semmi mentális nem létezik. Ennélfogva ez lehetetlen. Ebből viszont az következik, hogy nincsenek anyagi dolgok. Összefoglalva:

(1) Ha vannak anyagi dolgok, akkor elgondolható valamilyen anyagi dolog bármi mentális létezése nélkül.

(2) Semmilyen anyagi dolog nem gondolható el valami mentális létezése nélkül.

Nincsenek anyagi dolgok.

A konklúzió nem azt mondja ki, hogy nincsenek almák, nincsenek könnyek, és a tenger vize nem sós, hanem azt, hogy az almák, a könnyek és a tengervíz sós mivolta éppúgy mentálisak, és éppúgy az elme lakói, mint maga az alma fogalma, a fájdalom, vagy az gondolat, hogy a tenger vize sós.

Szinte mindenki úgy gondolja, hogy az érv hibás. De miért?

(George Berkeley nyomán)

Győzz meg, ha tudsz!

N

agy szám – dohogta a teknősbéka, amikor Akhilleusz utolérte. – Te a gyorslábú Akhilleusz vagy, én meg a teknős. Naná, hogy utolérsz. De be is tudod ezt bizonyítani?

– Kérlek alássan! – felelte a hős, azzal lecsatolta állandó jelzőit, s dárdájával a homokba írta a bizonyítást:

(A) Ha Akhilleusz gyorsabb a teknősnél, akkor utoléri.

(B) Akhilleusz gyorsabb a teknősnél.

(Konklúzió) Akhilleusz utoléri a teknőst. – Ezzel diadalmasan elvigyorodott.

 – Igen? – nézett rá várakozásteljesen a teknős.

– Hát itt van! – bökött rá Thetisz fia dárdájával a konklúzióra.

– Látom – felelte a teknős. – Csak lassú vagyok, nem vak. De miért higgyem ezt el?

– Miért? Talán nem fogadod el (A)-t és (B)-t?

– Dehogynem!

– Na, akkor meg is volnánk. Ha (A) és (B) igaz, a (Konklúzió) is az.

– Aha! Ezt nem mondtad korábban. Megtennéd, hogy ezt le is írod?

A hős újra megmarkolta dárdáját, s hozzáírt egy sort a korábbiakhoz:

(A) Ha Akhilleusz gyorsabb a teknősnél, akkor utoléri.

(B) Akhilleusz gyorsabb a teknősnél.

(C) Ha (A) és (B) igaz, a (Konklúzió) is az.

(Konklúzió) Akhilleusz utoléri a teknőst.

– Most már rendben vagyunk végre?

– Nem egészen – rázta meg a fejét teknős. – Még mindig nem értem, miért kellene elhinnem a konklúziót.

A hős sisakjához kapott, s morgott valamit, amit az eleai Zénón bölcsebbnek vélt nem feljegyezni, majd erőt vett magán, és magyarázni kezdte:

–Ha (A), (B) és (C) igaz, a (Konklúzió) is az.

– Ezt sem említetted korábban – szólalt meg a teknős. – Megtennéd, hogy leírod, mert kezd egy kicsit bonyolult lenni.

A hős pedig, némileg reszkető kézzel ugyan, de újabb sort biggyesztett a korábbiakhoz.

(A) Ha Akhilleusz gyorsabb a teknősnél, akkor utoléri.

(B) Akhilleusz gyorsabb a teknősnél.

(C) Ha (A) és (B) igaz, a (Konklúzió) is az.

(D) Ha (A), (B) és (C) igaz, a (Konklúzió) is az.

(Konklúzió) Akhilleusz utoléri a teknőst.

 A teknős gondosan végigolvasta, majd a hősre mosolygott.

– Igazán köszönöm! Most már sokkal világosabb. Csak éppen azt nem értem, hogy (A), (B), (C) és (D) alapján miért kellene a (Konklúzió)-t elhinnem?

Hagyjuk magára a boldog párt, hiszen látható, hogy a történet hogyan folytatódik. A teknős egyfelől rendkívül együttműködő: mindent készségesen elhisz, amit Akhilleusz mond neki. Csupán egy dologhoz ragaszkodik: amit Akhilleusz mond, vegyük fel a következtetés premisszái közé. Ennyi elég is ahhoz, hogy a világ legmeggyőzőbb érvét is megfosszuk kényszerítő erejétől. Vagy nem? Csalt a teknős? De akkor mi a tanulság?

(Lewis Carroll, az Alíz csodaországban szerzője nyomán)

Milyen színűek lesz a 2021-ben talált smaragdok?

Micsoda kérdés! – mondanánk. – Hát persze, hogy zöldek, hiszen minden smaragd zöld.

Akkor kötözködjünk egy kicsit! Először is definiáljunk egy új szót, a „zöké”-t!

zöké = 2021. január 1. előtt megvizsgáltuk és zöld, vagy 2021. január 1. előtt nem vizsgáltuk meg és kék

Miután az összes ismert smaragdot 2021 előtt vizsgáltuk meg, és zöldnek találtuk, a definíció értelmében e smaragdok zökék. Akkor most tekintsünk egy olyan smaragdot, melyet majd 2021-ben hoznak felszínre. Adottnak tételezzük fel, hogy minden smaragd ugyanolyan színű, ezért a 2021-es smaragd szintén zöké lesz. De ha egy zöké smaragdot csak 2021-ben vizsgálunk meg, akkor az kék. (Ha valami zöké, de nem teljesül rá a definíció első fele, akkor a második felének kell rá teljesülnie.) Tehát a 2021-ben talált smaragdok kékek lesznek.

No álljon meg a menet! – mondanánk. – Ezt a képtelen következtetést csak azért vonhattuk le, mert a „zöké” jelentése torz. A természetben fellelhető dolgok leírására nem használhatunk olyan szavakat, melyek jelentése valamilyen időpontra utal. A természeti dolgok ugyanis törvényeknek vannak alávetve, természetük időben állandó, s ezt szavaink jelentésének is tükröznie kell.

Akkor kötözködjünk még egy kicsit! Először is definiáljuk a „zöké” mintájára a „kézö”-t is!

kézö = 2021. január 1. előtt megvizsgáltuk és kék, vagy 2021. január 1. előtt nem vizsgáltuk meg és zöld

Ha ezzel megvolnánk, a „zöké” és a „kézö” segítségével definiálhatjuk a „zöld”-et és a „kék”-et.

zöld = 2021. január 1. előtt megvizsgáltuk és zöké, vagy 2021. január 1. előtt nem vizsgáltuk meg és kézö

kék =   2021. január 1. előtt megvizsgáltuk és kézö, vagy 2021. január 1. előtt nem vizsgáltuk meg és zöké

E definíciók szerint éppenséggel a „zöld” és a „kék” jelentése utal egy konkrét időpontra. Számunkra pusztán azért tűnik úgy, hogy a „zöké” és a „kézö” jelentése torz, mert ezek nem anyanyelvünk szavai. De ha valakinek az anyanyelve a „zöké” és a „kézö” szavakat tartalmazná, a „zöld” és a „kék” jelentését találná torznak. A helyzet teljesen szimmetrikus.

Akárhogyan is, de biztosak vagyunk abban, hogy a 2021-es smaragd zöld lesz, nem kék. De miért?

Na, mit gondolsz?

(Nelson Goodman nyomán)

Egy életet ötért?

A

pályamunkások eszelős zajt csapnak. Te jóval odébb állsz, s így is majd megsüketülsz tőle. Ezért csak az utolsó pillanatban veszed észre az elszabadult villamost, mely sofőr és utasok nélkül, egyre gyorsulva halad a lejtőn lefelé, egyenesen a pályamunkások irányába, akik biztosan nem fogják meghallani. Egy lépésre tőled ott a váltó. Még van arra időd, hogy megrántsd a kart, s a villamost másik vágányra tereld. Ily módon megmented azt az öt munkást, akinek élete veszélyben forog, de így a villamos a másik vágányon dolgozó egyetlen munkást fogja elgázolni. Szabad-e megrántanod a kart?
De változtassunk egy kicsit a helyzeten. Ezúttal nem a sín mellett állsz, hanem a vágányok felett átvezető gyalogoshídon. Arra esélyed sincs, hogy elérd a váltót. Az öt munkást csak egy módon mentheted meg: úgy, hogy a korlátnál bámészkodó kövér embert lelököd a sínekre. A kövér ember ezt nem éli túl, de a teste elég nagy villamos feltartóztatásához. Szabad-e lelöknöd a kövér embert?

A felmérések szerint az emberek döntő többsége az első kérdésre igennel, a másodikra nemmel felel. Egyetértesz velük? De gondolj csak bele: a beavatkozás mindkét esetben azzal jár, hogy öt ember, aki egyébként meghalna, megmenekül, s egy ember, akinek egyébként nem esne bántódása, meghal. Akkor nem ugyanúgy kellene felelni?

Ha nem értesz egyet a többséggel, hogyan válaszolnál?

(Philippa Foot és Judith Jarvis Thomson nyomán)

Hiheted-e, ami szinte biztos?

Ha szerencséd van, és a te sorsjegyed húzzák ki, megkapod a Jaguar legújabb prémium kategóriás modelljét az Extreme Legendet. Bár nagyon szeretnéd a kocsit, biztos vagy benne, hogy nem fogsz nyerni.
Erre minden okod meg is van: pontosan egymillió sorsjegy közül fogják kihúzni a nyertest, így annak esélye, hogy nem nyersz 999999:1 (999999 az 1-hez). Ez rendkívül magas valószínűség! Jóval magasabb, mint annak a valószínűsége, hogy e blog olvasása után egy héttel még életben leszel.

Ám ugyanilyen jó okod van azt hinni, a haverod sem fog nyerni, akivel együtt váltottál jegyet, hiszen az ő esetében is pontosan ilyen valószínű, hogy nem nyer. És persze ugyanez a helyzet azzal, aki előttetek vett jegyet; meg azzal, aki utánatok vett jegyet; egyszóval, mindenkivel. Minden egyes jegyvásárlóról jogosan hiheted, hogy nem fog nyerni. Azt viszont nem hiheted, hogy senki nem fog nyerni, hiszen egy jegyet biztosan ki fognak húzni!

A probléma abból fakad, hogy a racionális hittel kapcsolatban van három igen plauzibilis szabály, amelyek ellentmondáshoz vezetnek.

1. Racionális azt hinni, ami nagyon valószínű. (Ezért hiszed jogosan, hogy nem nyersz.)

2. Ha valamit racionális hinni és másvalamit is racionális hinni, a kettőt együtt is racionális hinni. (Ezért hiheted jogosan azt, hogy te sem nyersz és a haverod sem, annak alapján, hogy jogosan hiheted, hogy nem nyersz, és jogosan hiheted, hogy a haverod sem. Ezen szabály ismételt alkalmazása vezet ahhoz, hogy jogosan hiheted, hogy senki nem nyer.)

3. Nem racionális ellentmondásban hinni. (Ezért nem hiheted, hogy senki nem nyer, és azt, hogy valaki nyer.)

Ha e szabály közül bármelyik kettőt betartod, meg fogod sérteni a harmadikat.

Melyiket vetnéd el, és miért? Vagy csaltam valahol? Ha igen, hol?

(Henry E. Kyburg nyomán)

Nem tudsz szinte semmit!

Éjszaka, netezés közben különös üzenetet kapsz: „Kövesd a fehér nyulat!” Már éppen ledőlnél aludni, amikor ismerőseid kopogtatnak, és bulizni hívnak. Van velük egy lány, akinek a vállára egy fehér nyúl van tetoválva. Ezt viccesnek találod, de holtfáradt vagy, ezért úgy döntesz, ma este már nem követsz semmit, egy tetovált nyulat pedig különösképpen nem. Másnap felébredsz, s megy minden tovább: munka, netezés, buli, stb.

Akkor van egy rossz hírem. Talán ez volt az egyetlen esélyed, és éppen most puskáztad el! Talán ha követted volna a fehér nyulat, ha megismerkedtél volna Trinityvel – hadd ne meséljem el az egész filmet! –, rájöttél volna, hogy a világ, amelyben éltél, nem a való világ, hanem egy számítógépek kreálta virtuális valóság, a Mátrix. Lehet, hogy csak a Mátrixban dolgozol, netezel, és bulizol, a valóságban egy apró kádban ülsz, agyad rá van kötve egy számítógépes hálózatra, így a valóság helyett a Mátrix virtuális valóságát érzékeled. De várj, ez még nem a rossz hír. A rossz hír az, hogy akár így van, akár nem, szinte semmit nem tudsz.

Miért nem? Világos, ha a Mátrixban élsz, szinte semmit nem tudsz, mert amit hiszel, szinte mind hamis. Nem dolgozol, nem netezel, nem bulizol, ahogy hiszed, hanem egy kádban csücsülsz. Pár meglehetősen érdektelen dolgot valóban tudhatsz: például, hogy létezel; hogy  úgy tűnik számodra, hogy egy blogot olvasol; hogy nincsenek nős agglegények és hasonlókat. Ahhoz, hogy ennél többet tudhass – vagyis, hogy tudd mindazt a külvilágról, amit tudni vélsz –, nem elég, hogy ne a Mátrixban legyél. Arra is szükség van, hogy tudd, hogy nem vagy a Mátrixban. Hiszen ha a Mátrixban vagy, szokásos hiteid hamisak, így ha nem tudod, hogy a Mátrixban vagy-e, nem tudod, hogy szokásos hiteid hamisak-e. De hát honnan is tudhatnád, hogy nem vagy-e a Mátrixban? Rá tudsz-e bármire is mutatni, ami igazolná, hogy a te világod az igazi? Ha Mátrixban volnál, nem pontosan ugyanígy mutogatnál, nem pontosan ugyanilyennek tűnne minden számodra?

Tömören összefoglalva:

 Ahhoz, hogy tudhasd, hogy dolgozol, netezel, bulizol stb., tudnod kell, hogy nem vagy a Mátrixban.

Nem tudod, hogy nem vagy-e a Mátrixban.

Tehát nem tudod, hogy dolgozol, netezel, bulizol, stb.

Sajnálom, nem tudsz szinte semmit. Vagy másként gondolod?

(René Descartes, Hilary Putnam és persze a Wachowski tesvérek nyomán)