Ki törte be az ablakot?

Zsuzsi és Vili, a rosszcsont testvérek, éppen azon versenyeznek, melyikük tudja eltalálni a szomszéd néni shatteredglasswindow 2mosókonyhájának kisablakát. Vili egy szemvillantásnyival gyorsabb, és az ő köve talál először a célba, míg Zsuzsa köve egy pillanattal később, a már kitört ablakon repül keresztül. Bár Zsuzsi is büntetést érdemel, nyilvánvaló, hogy az ablakot Vili törte be. Ha muszáj, ezt többféleképpen is megindokolhatjuk.

(1) Ha úgy gondoljuk, az okozás energiaátadással jár, akkor a dolog úgy fest, hogy Vili köve az ablaküvegnek adta át energiáját, míg Zsuzsi kövének mozgási energiája az ablakon túl, a falba csapódva elenyészett. Mivel csak Vili köve közölt energiát az üveggel, ez törte be.

(2) Az ablak betörését egymáshoz térben és időben kapcsolódó események folytonos sorozata kapcsolja Vili kézmozdulatához. Az ablak azért tört be, mert a kő egy pillanattal korábban nekiütközött. Azért ütközött neki, mert egy pillanattal korábban egy méterrel odébb volt, és ilyen és ilyen pályán haladt.  S azért volt egy pillanattal korábban egy méterrel odébb, mert még egy pillanattal korábban még egy méterrel odébb volt, és ilyen és ilyen pályán haladt. És így tovább, amíg el nem érünk Vili dobásáig. Az ablak betörését Zsuzsi kézmozdulatához nem fűzi események ilyen folytonos láncolata.

(3) Vizsgáljuk meg sokkal alaposabban az ablaktörés eseményét. Pontosan milyen energiával, és melyik oldalával csapódott a kő az ablakba? Fizikai alapján, ha Vili a követ kicsit másképp dobta volna el, akkor az ablaktörés is kicsit másképp zajlott volna le – másmilyen lett volna a törésmintázat, máshova repültek volna a szilánkok. Az ablaktörés eseményének ez a finom hangoltsága csak Vili dobásával áll kapcsolatban. Ha Zsuzsi dob kicsit másképpen, az nem befolyásolja az ablak betörésének részleteit.

Nem tudni, a gyerekek apja hogyan vélekedett az okságról, de tény, hogy Vilit teremtette le, míg Zsuzsinak csak annyit mondott, hogy lehetett volna annyi esze, meglöki Vilit a dobáskor, s így megóvja az ablakot. Akkor meg is dicsérte volna, mert ő lett volna az oka annak, hogy az ablak ép marad. Vili azonban így protestált

rosszcsont kölyök„De apa, ha Zsuzsi cselekedete az ablaktörés meghiúsításával ok lehet, akkor okozatnak tekinted egy esemény nem létezését, azaz egy esemény meg nem történte is esemény. Ha Zsuzsi meglök, akkor nincs ablakbetörés, nem kiabál a szomszéd néni, nem történik semmi. Ennek a semminek lett volna az oka, ha Zsuzsi meglöki a kezemet. Ha Zsuzsi nem lök meg, akkor betörik az ablak; ha meglök, akkor nem törik be. Más szóval: ha Zsuzsi meglök, az elégséges feltétele annak, hogy ne legyen baj, ne törjön be az ablak. De az, hogy Zsuzsi is dobott, éppúgy elégséges feltétele annak, hogy ne lökjön meg – hisz nem lehet egyszerre dobni is, meg lökni is. De ha az elégséges feltétel fennállását a szerencsés esetben oknak tekintjük – vagyis azt mondjuk, hogy Zsuzsa lökése okozza, ha nem törik be az ablak –, akkor a balszerencsés esetben is oknak kell tekintenünk, s így végső soron, elégséges feltétel lévén, Zsuzsa dobása szintén  oka az ablak  betörésének. Akkor őt miért nem szidod meg,?”

De vajon elfogadható-e Vili védekezése, vagy inkább az apának kellene igazat adni? Egy esemény nem-létezése vajon esemény? Mennyiben változna a helyzet, ha a két kő egyszerre csapódna az ablakba, és mi van, ha csak a két kő együttes energiája elegendő az ablak betöréséhez? Na mit gondolsz?

David Lewis, Ned Hall és mások nyomán

1 Comment

  1. Maimonidesz
    jún 28, 2015

    1. Egy esemény nem-létezése vajon esemény?

    Nem. Bölcs dolog csak a megtörtént eseményeket tekinteni “események”-nek. Annak ugyanakkor nincs akadálya, hogy BESZÉLJÜNK olyasmiről, amelyet valamilyen feltételrendszerből nézve “lehetségesnek” ítélünk, de amely nem történt meg, tehát semmilyen méréssel nem vizsgálható.

    2. Mennyiben változna a helyzet, ha a két kő egyszerre csapódna az ablakba?
    Kérdésben a válasz: ha két kő “egyszerre” csapódik az üvegnek, akkor az üveg változásait két kő hatása hozza létre.

    3. Mi van, ha csak a két kő együttes energiája elegendő az ablak betöréséhez?
    Nem tudom, hogy mire irányul a kérdés. Ha két kő hatása ilyen, akkor két kő hatása ilyen. Ha egy, akkor egy. Mi a kérdés?

    A fizikai ok/hatás/következmény és az etikai megítélése egy HELYZETNEK két különböző dolog. A fizikai probléma nem probléma. Ha Zsuzsi mást tesz, mint amit ténylegesen tett, ennek a másnak mások lesznek a következményei , mint amit ténylegesen tett. (“Kellően” más cselekedet esetén – de ez a “kellően” a postban szereplő kérdésnél már nagyságrenddel nehezebb és messzebbre vezető kérdés…) Zsuzsi cselekedete és Vili cselekedete azt a következményt hozza létre ténylegesen, amit e cselekedetek (jelen esetben) fizikai jellemzőjük alapján létrehoznak. Más cselekedetek más eseményeket (okozatokat) hoznak létre. Kérdés, probléma nincs.

    Az etikai probléma értelmesen elmondható viszont. Kötelességünk-e megakadályozni (ha úgy hisszük, hogy ez lehetséges egyáltalán) olyan cselekedeteket, amelyeket erkölcstelennek, hibásnak találunk? S ha igen, és mégsem tesszük, akkor etikai vétséget követtünk el, és etikai értelemben hozzájárultunk a tiltott, hibás, etikátlan cselekedetből fakadó esemény létrejöttéhez? “Vétkesek közt cinkos, aki néma…” Etikai értelemben “oka” vagyunk-e annak az eseménynek, amit nem akadályoztunk meg? Etikai szemlélet kérdése. Jól védhető álláspont, ha a megakadályozható események vonatkozásában felelősségről beszélünk ilyenkor, amit nevezhetünk akár “etikai-ok” is, ha tetszik, bár a jó öreg “felelősség” jobban használható…

Submit a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.