A kiegészítő jövedelmem a jövedelem

Szám: 5. Évről évre megfogalmazódik számtalan adózóban az a kérdés, hogy egy adott tevékenysége kapcsán, illetve bizonyos jövedelme után kell-e adóbevallást be­nyújtania. A közeledő személyi jövedelemadó bevallási határidőre tekintettel a cikk célja ezúttal az, hogy az adózók legszélesebb körét érintő jövedelemtípusok kapcsán próbálja megvilágítani azt, hogy a ma­gánszemélyeket mely esetekben nem terheli bevallási kötelezettség, továbbá milyen jövedelemfajtákat, juttatásokat nem kell a bevallásban szerepeltetniük.

Bevallási kötelezettség A személyi jövedelemadó alapvető tézise, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles,1 ettől eltérő szabályt, kivételes célok érdekében az adóból kedvezményt csak törvény állapíthat meg. Ebből az általános rendezőelvből kiindulva, a tör­vény meghatározza azokat a juttatásokat, melyeket már bevételként sem kell figyelembe venni, így adókötelezettség ezek után fel sem merül.

A bevallási kötelezettség egyrészt munkáltatói adómegállapítás révén, másrészt önadózással teljesíthető. Azon magánszemélyek, akiknek nem a munkáltató készíti el a kiegészítő jövedelmem a jövedelem adóelszámolást, de a törvényben foglalt feltételeknek megfeleltek2, Azok a magánszemélyek, akik erre nem voltak jogosultak, vagy a beérkezett nyi­lat­kozatuk nem tekinthető érvényesnek, a as szá­mú személyi jövedelemadó bevallással vagy a törvé­nyi feltételek teljesülése esetén a ADÓNYILAT­KOZAT elnevezésű nyomtatvány kitöltésével és be­nyújtásával teljesíthetik bevallási kötelezettségüket.

Amennyiben viszont a magánszemély az adóévben egyáltalán nem szerzett bevételt, vagy kizárólag olyan bevételt szerzett, amelyet nem kell bevallania, úgy adóbevallási kötelezettsége nem áll fenn. A személyi jövedelemadóról szóló Adóalapba nem tartozó bevételek Az Szja tv. E körből jelentős részt képviselnek az Szja törvény 1.

Bérleti díj kiegészítő jövedelemként elfogadható?

Ezeknek a bevételeknek a teljes körű felsorolására és részletes ismertetésére a cikken belül nincs lehe­tőség. Az itt meghatározott bevételeket az adóbevallásban sem kell szerepeltetni. Ingó értékesítés Ingó vagyonátruházásnak minősül az ingó dolog ma­gánszemély általi értékesítése.

Ingó vagyontárgynak kell tekinteni az ingatlannak nem minősülő dolgot, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló betakarítatlan termést, terményt pl. Amennyiben e jogcímen megszerzett jövedelem meghaladja ezt az összeget, úgy csak a ezer forint feletti rész után kell a 16 szá­zalékos adót megfizetni.

Ilyenkor a teljes jövedelmet be kell vallani, de annak 16 százalékkal megállapított adóját csökkenteni kell 32 ezer forinttal. Nem alkalmazható azonban a ezer forintos men­tességi szabály abban az esetben, ha az ingó vagyontárgy átruházására üzletszerűen végzett gazdasági tevékenység keretében kerül sor. Gazdasági tevékenységnek minősül az ingó értékesítés, ha az üzletszerű, tartós, vagy rendszeres, valamint ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi.

Ebben esetben az Szja tv.

Mindebből következően az Tekintettel arra, hogy önálló tevékenység esetén a fizetendő egészségügyi hozzájárulás nem számolható el költségként, a magánsze­mély­nek e jogcímen megállapított jövedelmének 78 százaléka után kell a 16 százalékos szja- valamint 27 százalékos eho-fizetési kötelezettségét teljesítenie. Nem kell megállapítani az ingó vagyontárgy átruházá­sából származó bevételből jövedelmet — így bevallani sem kell azt—, ha az az adóév elejétől összesítve nem haladja meg a kiegészítő jövedelmem a jövedelem ezer forintot.

Amennyiben a bevétel az adóév elejétől összesítve meg­haladja a ezer forintos értékhatárt, úgy az összes bevételből kell jövedelmet számolni. Ingatlanértékesítés Nem kell bevallani az ingatlan átruházásából, vagyoni érté­kű jog gyakorlásának átengedéséből, e jogról való lemon­dás­ból származó bevételt, ha abból jövedelem nem szár­mazik. Nem keletkezik egyrészt adóköteles jövedelem, ha az ér­té­kesítésből származó bevétel kevesebb, vagy azonos összegű az elszámolható költséggel, másrészt, ha a meg­szerzéstől az eladásig a törvényben meghatározott idő már eltelt.

Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jö­ve­delem megállapításakor a törvény a megszerzéstől eltelt időhöz kapcsolódó korrekciónál aszerint tesz a kiegészítő jövedelmem a jövedelem, hogy lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló ingat­lan átruházásáról van szó.

Abban az esetben, ha a magánszemély ban vagy azt megelőzően szerzett, lakásnak minősülő ingatlant, vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot értékesített ban, akkor adóköteles jövedelme nem keletkezik. A nem lakó ingatlanok esetén akkor nem kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha az ingatlant a magánszemély ban vagy azt megelőzően szerezte.

Milyen jövedelmet fogadnak el a bankok?

A nem lakó ingatlanhoz fűződő vagyoni értékű jog as értékesítése esetén a jövedelem csak akkor adómentes, ha annak a szerzése Az eltelt időhöz kapcsolódó 15 éves korrekció a vagyoni értékű jog adóköteles érté­kesítése esetén nem alkalmazható.

Adókötelezettség fennállása esetén az ilyen címen megszerzett jövedelmet a bevallás Kifizetőt terhelő személyi jövedelemadó A személyi jövedelemadó általános rend­sze­rétől eltérően bizonyos esetekben nem a magánsze­mélyt, hanem a juttatás nyújtóját terheli az adókötelezettség. Ilyen kifizetőt terhelő adó többek között a béren a kiegészítő jövedelmem a jövedelem juttatások után, valamint a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében merülhet fel5.

Az előbb felsorolt juttatásokban részesülőt ezzel összefüggésben semmiféle adókötelezettség nem terheli, még a bevallásában sem kell szerepeltetni ezeket a jövedelmeket. Kamatjövedelmek Azokat a kamatjövedelemnek minősülő bevételeket, melyek után a kifizető az adót levonta, a magánszemélynél nem kell bevételként figyelembe venni.

Kiegészítő jövedelem Állás

Pénzbeli nyeremény6 Az Szja tv. Ilyen nyeremény többek között a Szerencse­játék Zrt. A külföldön nyert lottónyeremé­nyekre az előzőek nem vonatkoznak, azok után a nyerteseknek itthon kell az összevont adóalap részeként az adót megfizetni. Miután pénzbeli nyeremény esetén az adót a ma­gánszemélynek kiosztandó teljes nyeremény­összeg­ből a kifizetőnek kell egy tételben levonnia és befizetnie, így a magánszemélynek ezzel összefüggésben további adókötelezettsége nem keletkezik.

Nem számít jövedelemnek a jogszerűen szerve­zett, a szerencsejátékok szervezéséről szóló törvény Így az említett játékokban részt vevő magánszemélynek ezzel kap­csolatban nem keletkezik adókötelezettsége. Ezzel a kiegészítő jövedelmem a jövedelem említést érdemel, hogy a távszerencsejáték szolgáltatás nyújtásához az állami adóhatóság engedélye szükséges. Abban az esetben, ha szervező rendelkezik ilyen engedéllyel, akkor a játékból származó nyeremény nem számít jövedelemnek. Erre vonatkozó engedély hiányában viszont az online játékban elért bevétel a magánszemély össze­vonás alá eső jövedelmeként válik adókötelessé.

Egyre többször merül fel kérdésként, hogy miként kell kezelni az online szervezett pókerjáték nye­reményét. Tekintettel arra, hogy Magyarországon on­line pókerjáték szervezésére irányuló tevékeny­ség­re az állami adóhatóság engedélyt még nem bo­csátott ki, így az érintett tevékenységből származó összeg nem tekinthető az Szja tv. A nye­remény összege önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelessé a nyertes magánszemélynél.

Az internetes póker jellemzője ugyanis, hogy a játék több óráig, akár napokig is eltart, s gyakran a kiegészítő jövedelmem a jövedelem, hogy egyesek életvitelszerűen űzik ezt a tevékenységet. A játékosok nem egymás tétjeit nyerik el, hanem a verseny szervezője által kitűzött pénzdíjat szerzik meg.

Mi számít jövedelemnek hitelfelvételkor?

Az ilyen címen megállapított jövedelem után — kifizető hiányában — a magánszemélynek kell mind a személyi jövedelemadó- mind az eho-fizetési kötelezettséget teljesíteni. Nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható jövedelmek Lehet, hogy a magánszemély kizárólag olyan bevételt szer­zett az adóévben, amely az összevont adóalapba tartozna, de nemzetközi egyezmény alapján azt az adó alól Ma­gyar­országon mentesíteni kell az Szja tv.

Ténylegesen tehát adókötelezettség adófizetés nem merül fel. Speciális szabály ezekre az esetekre, hogy ilyenkor nem kell még adóbevallást sem benyújtani Szja tv.

Külön törvények alapján a bevallás alól mentesített jövedelmek Itt kell említést tennünk azokról a személyi jövedelemadó rendszerén kívüli adózási formákról, melyek esetleg mégis eredményezhetnek bevallási kötelezettséget, sőt ritkán még adófizetési kötelezettséget is. Háztartási munkára létesített jogviszony7 Adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásnak mi­nő­sül a természetes személyek a kiegészítő jövedelmem a jövedelem háztartási munkára létesített jogviszony.

A törvény meghatározza, hogy mikor nem tekinthető ház­tartási munkának a fenti munkák elvégzése. Háztartási alkalmazottnak minősül az a háztartási munkát végző ter­mészetes személy, aki ezt a tevékenységét nem egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozóként végzi. A foglalkoztatót az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából bejelentéssel érintett háztartási alkalmazottanként, havonta forint összegű regisztrációs díjfizetési kötelezettség terheli, melynek összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás.

Az adórendszeren kívüli kereset azonban a háztartási alkalmazott tekintetében adó- és járulékfizetési kötelezett­séget még abban az esetben sem keletkeztet, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat érintő bejelentési köte­lezettsége teljesítését elmulasztotta. Mindamellett, hogy ez foglalkoztatási forma vonzó lehet kvázi a kiegészítő jövedelmem a jövedelem miatt, ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a háztartási alkalmazott ezen jogviszonya alapján nem minősül biztosítottnak, valamint a regisztrációs díj megfizetése társadalombiz­to­sítási ellátásra való jogosultságot sem keletkeztet.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretein belül munkát végzők bevallása Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló A filmipari statiszta alkalmi munkából származó jövedelme nem haladhatja meg a 12 forintot. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a magánszemélynek kizárólag akkor kell jövedelmet meg­állapítania és bevallást benyújtania, ha az egyszerűsített foglakoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglakoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meg­határozott összegének Egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett nettó a kiegészítő jövedelmem a jövedelem száz a kiegészítő jövedelmem a jövedelem kell tekinteni.

Amennyiben a magánszemélynek — a fentiek miatt — személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettsége keletke­zik, munkaviszonyból származó a kiegészítő jövedelmem a jövedelem a bevallás 1. Nem kell azonban a filmipari statisztaként vég­zett alkalmi munka bevételéből jövedelmet megállapítani és bevallani. Egyes tevékenységekhez, valamint juttatásokhoz kapcsolódó bevallási sajátosságok Az alábbi pontokban arra láthatunk példákat, hogy mely esetek eredményezik legtöbbször, hogy elmarad a bevallási kötelezettség teljesítése, egyúttal rávilágítunk arra, hogy ezt milyen adózói félreértések, problémák okozhatják.

Közfoglalkoztatottak adóbevallási kötelezettsége A közfoglalkoztatás az aktív korú, munkaképes, de a mun­ka­erőpiacról kiszorult munkavállalók számára biztosít foglalkoztatási lehetőséget. Közfoglalkoztatott az a A közfoglalkoztatással létrejövő jog­viszony több tekintetben eltérő sajátosságokkal rendel­ke­zik a munkaviszonyhoz képest, azonban társadalom­biz­tosítási illetve adózási vonatkozásait illetően a munka­viszonyra irányadó szabályokat kell rá alkalmazni. E jogviszonyból származó jövedelem nem önálló tevékenységből származó adóköteles bérjövedelemnek minősül.

Az adóköteles jövedelemmel rendelkező magánszemélyt adóbevallási kötelezettség terheli. Ezt a kötelezettséget abban az esetben is teljesíteni kell, ha adófizetési kötele­zett­sége nem keletkezik az adózónak.

Mi számít jövedelemnek és mi nem a hitel igénylésekor?

Nem kell ugyanakkor bevallani a közfoglalkoz­tató által nyújtott természetbeni ellátások pl. Diákok jövedelemszerzése, bevallása Évek óta a diákok is egyre nagyobb számban vállal­nak munkát a tanulmányi időben, valamint az iskolaszünetben egyaránt. Tekintettel arra, hogy az adókötelezettség életkortól függetlenül mindenkit terhel, így esetükben is szükség van a bevallás elkészítésére. Mivel a diákok is többféle jogviszony keretében dolgozhatnak, bevallásukat mindig az őket foglalkoztató kifizető, munkáltató által kiállított igazolás alapján kell elkészíteniük.

A megszerzett bevétel adókötelezettségének megállapítása függ a foglakoztatás for­májától pl. A foglalkoztatás megszűnésekor a kifizetőnek, munkáltatónak min­den esetben igazolást kell kiállítania, illetve az össze­sített igazolást a következő év január éig ismét el kell juttatnia az általa foglalkoztatott magánsze­mélyekhez.

A bevallást a foglalkoztató által adott igazolás alapján kell kitölteni, amelyben szerepel — a bevallás soraira való hivatkozással — mind a kifizetés jogcíme, mind pedig az adóalap és a levont adóelőleg összege. Adómentes a nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből a havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész. Az adómentesen adható juttatáson felüli jövedelmet azonban munkaviszonyból szárma­zó jövedelemként kell bevallani.

A szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szak­képzésben részt vevő a kiegészítő jövedelmem a jövedelem tanu­ló­szer­ződés, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szak­képzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő össze­függő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás adómentes. Ugyancsak adómentes a tanulószerződéses tanulót külön jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli díjazás.

A betegszabadságot meghaladó időtartamra a tanuló táppénzre jogosult. A betegszabadság időszakára járó 70 százalékos mértékű tanulói pénzbeli juttatás adó­men­tesen kifizethető, míg a táppénz összegéből — amely adóköteles társadalombiztosítási ellátásként az Szja tv. Ösztöndíj Adómentes az oktatási intézményekben folytatott tanul­má­nyokra, kutatásra, külföldi tanulmányútra ösztöndíj címén, vagy a szociálisan rászoruló részére szociális segély, valamint szociális ösztöndíj címén folyósított összeg.

Az említetteken kívül a Gyermekgondozási segély adómentessége A családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segély, anyasági támogatás és gyermeknevelési támogatás valamint a nevelőszülői díj11 adómentes juttatások, így abban az esetben, ha az adóévben ezen kívül semmilyen más, adókötelezettség alá eső jövedelemmel nem rendelkezik a magánszemély, akkor bevallást sem kell benyújtania.

Nézzünk egy példát annak bemutatására, ha egy gyesen bináris opciók hogyan nyitható meg édesanya — némi kereset-kiegészítés céljából — a gyermekei kinőtt ruháit, használati cikkeit értékesíti az interneten keresztül. Kell-e adóbevallást benyújtania, s ha igen milyen összegeket kell abban feltüntetnie.

Amennyiben a használt cikkek értékesítéséből származó adóévi bevétele nem haladja meg a ezer forintot, úgy abból— az 1. Ha az adózónak az említett bevételeken kívül nincs más adókötelezettség alá eső jövedelme, ekkor adóbevallást nem kell benyújtania.

Abban az esetben viszont, ha a babaholmik eladásából származó bevétele a kiegészítő jövedelmem a jövedelem a ezer forintot, a bevételből Ha az így kiszámított jövedelem meghaladja a ezer forintot, akkor kell az említett összeget bevallani. Ez esetben a jövedelem után meg­állapított 16 százalékos adó összegéből le kell vonni — a ezer forint 16 százalékát jelentő — 32 ezer forintot, s ennek összegét kell feltüntetni a Gyermekgondozási díjban részesülők bevallási kötelezettsége Gyakran fordul elő, hogy a két hasonlónak tűnő ellátási for­ma között gyes és gyed az abban részesülők nem tesz­nek különbséget a tekintetben, hogy melyik ellátás adóköteles.

A gyermekgondozási díjat gyakran összetévesztik a gyermek­gondozási segéllyel, így emiatt elmarad a bevallás benyújtása. Ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó bevételt, a munkáltató által kifizetett adóköteles társadalombiztosítási ellátást a következő év január éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.

• Bináris opciók opció bit
• Törölje az opciót
• A legjövedelmezőbb bináris opciós kereskedési rendszerek
• Hol és hogyan lehet gyorsan bitcoinokat keresni
• Internetes keresetek munkatapasztalat nélkül
• Kell-e személyi jövedelemadó bevallást benyújtanom? | Kompkonzult Webportál
• Személyi kölcsönnél elfogadott jövedelmek bankonként | Bank
• Sürgősen kerestetik: Kiegészítő jövedelem - aktuális Kiegészítő jövedelem munkák - Jooble

Ez az összeg januárban megszerzett jövedelemként kezelendő, ugyanis ezt az ellátást nem tb kifizetőhellyel rendelkező munkáltató fi­zette ki. Az adózás rendjéről szóló Mivel mind a gyermekgondozási díj, mind pl. A bevallási kötelezettséget attól függetlenül teljesíteni kell, hogy az adózónak további adófizetési kötelezettsége ezzel összefüggésben általában nem merül fel, mivel az ellátásból év közben adóelőleget vontak le.

Munkanélküli ellátásban részesülők bevallási kötelezettsége Az Szja törvény bérnek minősíti többek között a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított álláskeresési járadékot, állás­ke­resési segélyt — ha ennek megállapítására nem a magánsze­mélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítést és keresetpótló juttatást.

• Bináris opció wiki
• Bináris opciók binárium vélemények
• Qopton bináris opciók kereskedési jelei
• A bináris opciók pontos mutatói 60 másodperc
• Kántor bináris opciók
• Mi számít jövedelemnek hitelfelvételkor? - Hitelmax
• Milyen jövedelmet fogadnak el a bankok? – Bankmonitor Jobb Tudni
• Bérleti díj kiegészítő jövedelemként elfogadható? - namitgondolsz.hu

Az ilyen jogcímeken kapott juttatást a bevallás 4. Ekként kell feltüntetni az előzőekben említett adóköteles társadalombiztosítási ellátást, ha azt nem a munkáltató fizette ki pl. Ugyancsak más bérjövedelemként kell bevallani a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló tör­vény alapján kapott adóköteles juttatást. Fontos kiemelni azonban, hogy abban az esetben, ha álláskeresési segélyt az öregségi nyugdíjkorhatár öt éven belüli betöltésére is figyelemmel állapítják meg, az összeg nyugdíjnak14 minősül, így azt bevallani sem kell.

Nyugdíj Azoknak az adózóknak akiknek az adóévben a nyugdíj volt az egyetlen jövedelemforrásuk, továbbra sem kell adóbevallást készíteniük, mivel a nyugdíj adómentes jövedelemnek15 minősül. A nyugdíj összegét akkor sem kell feltüntetni a bevallásban, ha az adózó más, adóbevallási köte­lezettség alá eső jövedelmet szerez az adóévben.

Év közben megszűnő egyéni vállalkozók bevallása Önálló tevékenységnek minősül többek között az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, a bérbeadó, a vá­lasz­tott könyvvizsgáló tevékenysége, az európai parlamenti, az országgyűlési képviselő valamint a helyi önkormányzati képviselői tevékenység.

Az egyéni vállalkozói tevékenységüket év közben megszüntető vagy a tevékenységüket az adóév egy részében szüneteltető adózóknak nem szabad meg­feledkezniük arról, hogy a megszűnés és a szünetelés adóévéről is el kell készíteniük az as bevallásukat.

Ez a kötelezettség független attól, hogy az adóévben keletkezett-e vállalkozói bevételük, vagy sem. Kilépő adatlap, munkáltatói igazolás nem pótolja a bevallást Gyakran okoz gondot — legfőképp az évközben meg­szű­nő munkaviszonyok esetében —, hogy elmarad a be­vallás benyújtása. A volt munkáltató által a mun­kaviszony megszűnésekor kiállított igazolás kilépő adatlap a magánszemély bevételének teljes összegéről és jogcíméről, a figyelembe vett ked­vez­ményekről, va­la­mint a levont adóelőleg összegéről ad tájékoz­tatást.

A kilépő adatlap, vagy a munkál­ta­tói igazolás alapján azonban az adóévről a magán­személynek minden­képpen bevallást kell készí­te­nie, az említett igazolások ugyanis nem helyettesítik a bevallást.

Mi számít jövedelemnek hitelfelvételkor?

Korábban érvényesített biztosítási adókedvezmény Az adóbevallás benyújtásával kapcsolatban kérdés­ként még mindig felmerül az, ha valaki ban olyan élet- illetve nyugdíjbiztosítási szerződéssel kap­csolatban gya­korolta rendelkezési jogosultságát, amellyel össze­függésben korábban kedvezményt érvé­nyesített, akkor az adókedvezményt vissza kell-e még fizetnie. Mivel ben lehetett utoljára adókedvezményt ilyen címen igénybe venni, melytől számítva — a visszafizetési kötelezettségre vonatkozó mentesség szerinti — három év már eltelt, a ban gyakorolt rendelkezési jog a korábban érvényesített biztosítási adókedvezmény visszafizetését nem eredményezi.

Bérbeadás Az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó jö­ve­delmet as bevallás 7. Annak, aki­nek a bérbeadásból származó jövedelmei nem kifi­ze­tő­től származtak, az őt terhelő adóelőleg-fizetési kötele­zettségét negyedéves bontásban a C bevallási lap A kifizetők által levont, illetve a magánszemély által meg­fizetett adóelőleget a C bevallási lap A bérbeadásból származó jövedelemmel kapcsolatban eset­legesen felmerülő eho-fizetési kötelezettség bevallására a bevallási lap szolgál.

A bevétel csökkentés lehetősége lakás bérbeadása esetén Ennek feltétele, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevé­keny­ségéből származó bevételével például önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozói tevékenység bevételével szemben ne számoljon el költséget, vagy az igazoltan a kiegészítő jövedelmem a jövedelem bérleti díjat számára még részben se térítsék meg.

Az említett szabály alapján nem kizárt az sem, hogy kül­földön bérelt ingatlan bérleti díja is levonható a bevételből, ha az egyéb feltételek fennállnak.

Mivel a bérleti szerződés a bérleti díjként meghatározott összeget tartalmazza, így a jogviszony fennállását bizonyítja ugyan, de a díj megfizetésének igazolására nem alkalmas. A díj megfizetését a bérbeadó magánszemély által kiállított számlával, vagy számviteli bizonylattal ha a bérbeadó nem kért adószámot kell igazolni.

Fontos kiemelni azonban azt, hogy a bevételt akkor is be kell vallani, ha a bérbevett lakás bérleti díjaként elszámolható összeg ugyanannyi, vagy meghaladja azt. Támogatói adomány jóváírása esetén nem kérhető a munkáltatói elszámolás Mindenképpen adóbevallást kell benyújtania annak a magánszemélynek — azaz egyéb feltételek megléte esetén sem választhatja a munkáltatói adómegállapítást —, akinek az önkéntes pénztári számláján támogatói adományt írtak jóvá, ugyanis az ilyen jogcímen megszerzett jövedelem egyéb jövedelemként válik adókötelessé, melyet 27 szá­zalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terhel.

Ez esetben — miután az önkéntes pénztár nem minősül kifi­ze­tőnek — a magánszemélyt terheli az eho-fizetési kötele­zettség, s mivel ezt elszámolni nem tudja, így az e címen megszerzett bevétel 78 százalékát tekintheti jövedelemnek.

A támogatói adomány összegét így a as bevallás