Opciós koncepció kereskedelemszervezési jellemzők

Szerkesztette Dr. Sokkal súlyosabb talán pótolhatatlan számára az a veszteség, amelyet abszolút és relatív gazdasági és intellektuális súlya, társadalmi szerepe és jelentősége tekintetében elszenvedett.

A Chicago Commodity az egyik legnagyobb nyersanyagcsere Chicago Commodity Exchange - az árutőzsde funkciói, felépítése és szerepe, a Chicago Commodity Exchange hivatalos honlapja A Chicago Commodity Exchange a definíció Chicago Commodity Exchange  A világ egyik legnagyobb nyersanyagcseréje egy olyan nonprofit vállalat, amelynek küldetése, hogy helyet biztosítson a határidős és opciós kereskedésekhez, összegyűjtse és terjessze a piaci információkat, támogassa az elszámolási mechanizmust és ellenőrzi a szabályok végrehajtását.

Félő, hogy ez a folyamat a közeljövőben is folytatódik, hiszen valószínű, hogy Szerbiában a még hátralévő privatizációs és vagyon-visszaszármaztatási folyamat kirekesztettjei és kárvallottjai tranzakciók másolása a terminálról a terminálra épp a kisebbségi közösségek lesznek. Ők nem rendelkeznek azokkal az eszközökkel, erőforrásokkal és hatalmi kapcsolatokkal, amelyeknek esetleges bevetésével e folyamatokat érdemben befolyásolni tudnák, és opciós koncepció kereskedelemszervezési jellemzők egyen- rangú, méltányos részesévé válhatnának.

A szerbiai-vajdasági magyarság egyetemes érdekképviseletét és -védelmét felvállaló minden politikai szerepvállalás programcéljai között opciós koncepció kereskedelemszervezési jellemzők az általános ide- ológiai, politikai és közösségi érdekvédelmi elkötelezettség mellett — egyforma jelentőséggel ott kell, legyen a magyar közösség fenti hátrányainak felszámolása, és a sikeres politikai tevékenység és hatékony érdekvédelem anyagi alapjainak biztosítására irányuló gazdaságpolitikai program és stratégia is.

Az identitás- építés, oktatás, kultúra és tájékoztatás területén ugyanis a kétségkívül funda- mentális stratégiai célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges anyagi alapot csak egy, az ország gazdasági rendszerén belül és annak szabályai szerint működő, legális gazdasági tevékenység produkálhat.

E tekintetben sarkalatos pont a gazdasági tevékenységből eredő forrásokkal a költségvetésbe befolyó adókkal és járulékokkal, a vállalatokban kimutatott nyereségekkelvalamint a mindenkori politikai hatalomból eredő, tulajdon- és szervezéshierarchiai jogok gyakorlásából származtatható rendelkezési jogalapok kérdése is.

A vajdasági magyarság életterét mindenekelőtt a relatív magyar többségű észak-vajdasági régió és az abszolút magyar többségű Tisza-mellék magyar tömbje alkotja. A A magyarság összlétszámának közel fele kb.

Az így gyakorlatilag két, közel azonos lélekszámú részegységre tömb- ill. Ez az élettér gazdasági erőforrások, ipari 7 fejlettség, műszaki és kulturális színvonal szempontjából is igen jelentős belső különbségeket mutat.

Ugyanakkor megállapítható, hogy jelenleg a vajdasági magyarság élettere és gazdasági tevékenysége mélyen integrálódott a szerbiai gazdaság szövetébe, és jóformán még nyoma sem lelhető fel e gazdasági tevé- kenység bármilyen szintű horizontális és vertikális típusú, regionális vagy lokális önszerveződésének. Mivel ilyen eltérő körülmények között él — még egy jól működő, stabil gaz- dasági környezetet feltételezve is —, szinte lehetetlen a teljes vajdasági ma- gyarság számára egyetlen egységes gazdaságpolitikai nemzetstratégiát és viselkedési modellt felállítani.

A vajdasági internet mint kereseti eszköz egészének érdekeit és elvárásait megfogalmazó, a mindenkori regionális-lokális erőforrásokra és komparatív előnyökre támaszkodó, és a különböző populációtípusok specifikus körülményeit messzemenően figyelembe vevő, de ugyanakkor a makro-regio- nális gazdasági opciós koncepció kereskedelemszervezési jellemzők irányadó és korlátozó feltételrendszerét is érvényesítő, többváltozatú, propulzív gazdaságfejlesztési stratégiai forgatókönyv létrehozása a vajdasági magyar értelmiségi elit egyik legsürgősebb feladata.

Szerbia gazdasága számára az egyetlen könnyű pénz mindenkinek esélyt az Európai Unióhoz való közeledés és csatlakozás jelenti. Ez az alternatívanélküliség már évekkel ezelőtt tudatosodott az ország csúcsvezetésében, ennek ellenére azonban, úgy tűnik, hogy az ehhez opciós koncepció kereskedelemszervezési jellemzők szerbiai általános politikai közhangulat átfor- málása még évekig eltarthat.

Másrészt opciós koncepció kereskedelemszervezési jellemzők csatlakozás merev gazdaságpolitikai, kisebbségi és emberjogi feltételei miatt sem várható, hogy Szerbia EU-tagsága hamarosan létrejöjjön.

Ennek lényegbevágó feltételeit előzetesen is a következőkben fogalmazzuk meg: 1. Az ország politikai, etnikai és gazdaságpolitikai stabilitása és biztonsága, és a kiszámíthatóság, ami számunkra kívánatos, de igen kis hatásunk van rá. Az ország teljességigényű — tartományi autonómiák, regionális és helyi önkormányzati szintű — decentralizációja. Ezért ugyan keveset tehetünk, de ezen érdekek mentén kell mindenekelőtt kooperatívan politizálnunk — és nem az együttműködés-képtelenséget kell választanunk.

A kiépített, teljességigényű, opciós koncepció kereskedelemszervezési jellemzők szintű és működőképes infra- struktúra a régió jövőjének alapvető záloga.

Számunkra ez prioritás, és politikai, szellemi erőforrásaink nagy részét e terület támogatására kell összpontosítanunk. Előtérbe kell helyezni az olyan szakiskolai és egyetemi 8 képzést, ami nem csak a nemzeti identitás építését szorgalmazza, hanem a sze- biai munkaerőpiacon versenyképes tudást nyújt!

• Nézze meg, mi a "Chicago Commodity Exchange" más szótárakban. Chicago Commodity Exchange
• VG by Világgazdaság - Issuu

A versenyképes tudás a jövőben döntő jelentőségű lesz, s megköveteli a gazdaságpolitikai erőforrások moz- gósítását is, mint hatékony és etnikailag szelektív gazdaságpolitikai intézkedést.

E kérdések átfogóbb kezelése érdekében projektumunk felöleli: — Vajdaság természetföldrajzi adottságait; — a népességet és a régió humánerőforrásait; — a régió gazdaságát; — az infrastruktúra kérdéseit és a szolgáltatásokat; — kistérségi kutatásokat és a kapcsolódásokat a Magyarországi fejlesztési tervekhez; — a lehetséges stratégiákat, azok tényezőit, kapcsolódásait, lehetséges következményeit és prioritásait a magyarság érdekeit illetően.

A projektumban a hagyományos statisztikai adatelemzések és empirikus kutatási eredmények másodelemzése mellett, több újszerű megközelítést is alkalmazunk, s ezek: — életminőség-vizsgálat; — jövőkép-vizsgálat a SWOT-elemzés alapján; — a fejlődési tényezők és célok interaktív mátrix elemzése.

Az eddigi projektumeredmények előre vetítik a Regionális Tudományos Tanácskozás távlati céljait, vagyis a projektum dinamizálását, stratégiai prog- ramok kidolgozását. Szándékunk szerint az adatsorokat évenként bővítjük, és a döntő jelentőségű elemzéseket szükség szerint megismételjük, gazdagítjuk, a jövőképet az új ismeretek alapján pontosítjuk, korrigáljuk. Célunk, hogy a kör- nyezetünk magyarságának az igények szerint minél aktuálisabb viselkedési kereteket ajánljunk, pozitív magatartásformát sugalljunk.

Szabadka, novembere A szerkesztők 9 Kivonatok a humánerőforrás és a gazdaság fejleszthetőségének projektumából 1. Kihasználni Vajdaság és egyes kisrégiók földrajzi helyzetének előnyeit Földrajzi fekvésének köszönhetően Vajdaság stratégiai pont az európai, ázsiai és közel-keleti piacok felé. Szer- biával együtt a Délkelet-európai Szabadkereskedelmi Övezet földrajzi középpontjában fekszik, és 55 millió fogyasztót jelentő piachoz biztosít vám- mentes hozzáférést.

A befektetők könnyebb beilleszkedését segítik: a makro-ökonómiai sta- bilitás megteremtése, a külkereskedelem és a külföldi befektetések szabá- lyozásának egyszerűsítése, a cégalapítás, működtetés letelepedési engedélyek, cégbejegyzés, vámrendszer folyamatainak liberalizálása, vagyis a jogi környezet kellő szintű rugalmassága.

Az időjárási és talajviszonyok kedvezőek a mezőgazdaság fejlődése szempontjából. A jövőben, remélhetőleg, megkezdődik majd a mezőgazdaság mikrorégiókba történő szervezése, amely nem csak a gazdaságosság és ter- melőképesség növekedését eredményezi, de hozzájárul az ágazat kivitel- orientáltságának az erősítéséhez is.

Az élelmiszeripar egyike a legjelentősebb profittermő központoknak; a hagyományos tudományos kutatási intézmények eredményeire alapozza fejlődését. Számos természeti látványosság, vallási és kulturális emlék teszi a térséget vonzó turisztikai célponttá, hozzá magas fokú multikulturalitás, multinacionalitás társul, hidat képezve a szomszédos régiók között. Megfelelő befektetésekkel a tartomány sokrétű és magas színvonalú idegenforgalmi szolgáltatás nyújtására képes.

A jó alapinfrastruktúra lehető- ségeket kínál a gyógyturizmus, az egészségturizmus, átutazó-turizmus, vadász, vízi, valamint a falusi és ökoturizmus fejlesztésére. Régiói imázsépítési feladatok A regionális fejlesztés területén egyre nagyobb szerepet játszik a régió identitásának kialakítása, imázsépítése, amellyel a térség magát az egyre 11 inkább globalizálódó gazdasági szintéren pozitív értelemben megkülönbözteti, autentikussá teszi és pozícionálja a régiók halmazában.

Mindez hozzásegít majd a régióba történő tőkeáramlás növekedéséhez, elősegíti a specializált termő- körzetek, iparnegyedek, idegenforgalmi gócpontok stabilizációját, a helyi gaz- daság megerősödését és a jövedelmi viszonyok javulását — vagyis a régió gazdaságának sikeres felzárkózását. A 7 határ menti község 75 települése a mintegy lakóval, az eddigi hátrányos perifériahelyzet ellenére, mára di- namikus térséggé nőtte ki magát.

A határrégió hagyományos gazdasága és periférikus szerepe ellenére is eurorégióként esélyes, hogy húzóterületként szerepeljen. A térség települései, nagyobb közigaz- gatási egységei gazdasági- és kulturális központi funkciót töltenek be Vaj- daságban, ugyanakkor jelentős kapcsolatokat ápolnak a határ túloldalán is, megalapozva ezzel az európai regionalizációs folyamatokat, elhalványítva a po- litikai, földrajzi határok markáns vonalait.

Ami elválaszt két országot, valahol össze is köti őket: azonos nemzet két részre szakadva, de azonos földrajzi fekvés, éghajlati viszonyok, gazdálkodási viszonyok, szokások, történelem.

Пользователь вводил информацию с помощью крошечных контактов, закрепленных на пальцах. Контакты соединялись в определенной последовательности, которую компьютер затем расшифровывал и переводил на нормальный английский.

Vajdaság határ menti térségében a feldolgozóiparral, élelmiszergyártással karöltve a mezőgazdaság jelenti az elsődleges húzóágat, amely megfelelő vállal- kozói struktúrát maga köré szervezve jelentős fejlődést tud generálni. A határzóna képezi húzó ágazataival, azt a sajátos vonzáskörzetet, amely képes integrálódni egy gazdaságilag fejlettebb egészbe, a humánerőforrás versenyképességét, rátermettségét, szorgalmát bocsátva a potenciális befektetőik ren- delkezésére.

Javítani a demográfiai trendeken A vajdasági régió kedvezőtlen demográfiai folyamatának megállítása ér- dekében javítani kell az életminőséget, csökkenteni az elvándorlási kész- séget, az egyes kis településeken fejleszteni a közösségi életet, megtartani az anyanyelvű oktatást, a beruházási lehetőségeket.

Az asszimiláció legnagyobb a szórványban Dél- és Közép-Bánátban, Közép- és Nyugat- Bácskában, ezzel egy időben mind kifejezettebb az észak-vaj- dasági és Tisza-melléki tömbösödés.

Ezt a folyamatot a belső vándormozgalmak is erősítik. A délvidéki magyarság számbeli csökkenésére az utóbbi 10—15 évben nem az asszimiláció, hanem az elvándorlás hatott legjobban. A magyarok csök- kenése kb.

A magyar, akin a Nissan jövője múlik

Etnikai létszámnövekedést okozhatott viszont a magyaroknál az a tény, hogy a magukat jugoszlávnak vallók száma lecsökkent, és az egykor magát ju- goszlávnak besoroló magyarok újra vállalják magyarságukat.

A hatalmas méretű emigráció és asszimiláció ellenére a magyarság élet- erejét nem kell alulértékelni. Az anyanyelvű oktatás segítségével, a jó minőségű 12 magyar iskolahálózattal, továbbtanulási szándék serkentésével, több munkahely megnyitásával hatni lehet a magyar nők és férfiak vegyes házasságaiban született gyermekek asszimilációjának részleges leállítására.

A tömbben sok magyar anyanyelvű opciós koncepció kereskedelemszervezési jellemzők és szerb visszaasszimilálódása a második nemzedék ese- tében lehetségessé válna.

Ez a jelenség egyébként Szabadkán és a tömb kisvárosaiban enyhíti a szerb menekült be- vándorlók hatását. Közeli javulás azonban nem várható. Csak a születések számának az 1,6 gyermekről legalább 2,1 gyermekre történő fokozatos emel- kedése és szinten tartása adhat javuló eredményt a következő évtizedekben.

Ebből következik, hogy a HDI javítása érdekében elsősorban a gazdasági fej- lődés a hangsúlyos probléma.

A görög miniszterelnök egy tíz kabinettagból és üzletemberből álló delegáció élén érkezett Szkopjéba.

A gazdasági válság itt erősebben éreztette hatását: jellemző az aktív lakosság számának csökkenése, a nem dolgozó — munkát ke- reső — aktív lakosság magas száma. Az egészségügyi kiadások, rekreációra, kultúrára, oktatásra fordított kiadások is elmaradnak a fejlett országok hasonló mutatóitól.

Növelni a foglalkoztatottságot A régió foglalkoztatottsági adatai az országos szinthez hasonlóan ala- kulnak. A 15 évnél idősebb lakosság egyharmada van munkaviszonyban.

A foglalkoztatottak életkor szerinti megoszlása kedvező, hiszen a munkaerő legnépesebb csoportját a 30—39 év közötti, középiskolai végzettségű dolgozók 13 alkotják. A munkaviszonyban levők csaknem fele nő.

Vajdaság még opciós koncepció kereskedelemszervezési jellemzők hagyományos gazdasági szerkezettel rendelkezik, hiszen az ipar foglalkoztatja a munkaerő legszámosabb részét. A lezajlott gazdaságátalakítási folyamatok eredményeként nőtt a magánszektorban dolgozók aránya.

A munkanélküliség gondja hasonló arányban sújtja a női és a férfi munkavállalókat, a pályakezdőket, és azokat, akik korábban már munkaviszonyban voltak.

Vajdaságban a munka- keresők többsége középiskolát vagy magasabb iskolát végzett tartósan munkanélküli egyén. A dolgozók munkavesztésének fő oka a vállalat megszű- nése vagy a dolgozók technológia felesleggé válása. Vajdaság kistérségei között a munkanélküliségi helyzet alapján jelentős eltérések tapasztalhatók.

A es évek folyamán jelentősen csökkent az építőiparban, az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók száma, nőtt viszont a fog- lalkoztatás a kereskedelemben és a vízgazdálkodásban. Az ezredfordulón Vajdaságban kb. Nőtt az először munkát keresők száma, de a A régióban, ben a legtöbb munkanélküli a 31—40 év közötti korcsoportból került ki, de jelentős a 41—50 év közötti munkanélküliek száma is.