Opció a szerződésben mi ez

Navigációs menü

Írta: Dr. Szabó Gergely A vételi jog az adott dolog megvásárlásának lehetőségét biztosítja a jogosult számára. Hogyan alapítható vételi jog?

Miben kell megállapodni a feleknek vételi jog esetén? A vételi jog alapítása Ha valakinek vételi joga van egy dologra, akkor joga van arra, hogy a tulajdonoshoz intézett nyilatkozattal a dolgot megvásárolja.

Mit jelent a vételi jog?

Vételi jogot írásbeli szerződéssel lehet alapítani, mind ingó, mind ingatlan tekintetében. Az üzleti életben gyakori az üzletrészre vagy más társasági részesedésre alapított vételi jog is.

Az opciót az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni. A vételi jog időtartama[ szerkesztés ] A Megszűnt az a szabály is, hogy a határozatlan időre kikötött vételi jog hat hónap elteltével megszűnik, az ezzel ellentétes megállapodás semmis, tehát a vételi jog határozatlan idejű is lehet. Szabadulás az opcióból származó kötelezettségtől[ szerkesztés ] A bíróság a tulajdonost a vételi jogból folyó kötelezettsége alól mentesítheti, ha a tulajdonos bizonyítja, hogy a vételi jog engedése után körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a kötelezettség teljesítése tőle nem várható el lásd: Clausula rebus sic stantibus Mögöttes joganyag[ szerkesztés ] Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni.

A vételi jogot alapító szerződésben a tulajdonosnak és a vételi jogosultnak meg kell állapodniuk minimálisan azokban a feltételekben, amelyek az adásvételhez szükségesek. Így pontosan meg kell határozni a dolgot, amelyre a vételi jog vonatkozik.

• Mit jelent a vételi jog és mikor használjuk?
• Opció van a pénzben, ha van
• Mit jelent a vételi jog és mikor használjuk? - Szép Ügyvédi Iroda
• Hogyan lehet a nulláról pénzt keresni
• A Mol bejelentette, hogy asz UniCredittel kötött, 5,4 millió darab Mol-részvényre vonatkozó opciós szerződés várhatóan február én elszámolásra kerül a felek között.

Továbbá a szerződésben meg kell határozni a vételárat, és meg kell állapodni arról, hogy a vételi jog gyakorlása esetén a dolog tulajdonjoga a jogosultra átruházásra kerül.

A vételár meghatározása történhet összegszerűen, amely azonban hosszabb időre szóló vételi jog esetén nem feltétlenül megfelelő, mert a dolog értéke változat. A vételár meghatározása olyan módszernek a szerződésben való rögzítésével is lehetséges, amellyel a vételi jog gyakorlásakor a vételár egyértelműen meghatározható lesz.

Így például a felek meghatározhatnak vételárat befolyásoló tényezőket, vagy a vételár meghatározását könyvszakértői szakvéleményhez köthetik. A vételi jog gyakorlása A vételi jogot a jogosult a tulajdonoshoz intézett egyoldalú nyilatkozattal gyakorolhatja.

A vételi jog gyakorlásával az adásvételi szerződés a vételi jogot alapító szerződésben foglalt tartalommal létrejön. Ezzel a dolog tulajdonjogát a vevő megszerzi, ingatlan esetén pedig jogot szerez tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére.

2. A vételár meghatározása

Tehát az adásvétel ebben az esetben nincs kötve a tulajdonos általi elfogadó nyilatkozathoz, elegendő, hogy a jogosult közli vele a vételi jog gyakorlásáról szóló nyilatkozatát. A vételi jog korlátai A vételi jog leggyakoribb korlátja az időbeli korlátozás, tehát azon időtartam meghatározása, amelyen belül a jogosult gyakorolhatja vételi jogát. Az új Polgári Törvénykönyv megszüntette a korábbi jogszabályi korlátozást, miszerint vételi jogot legfeljebb 5 évre lehetett kikötni.

Így jelenleg vételi jog akár határozatlan időtartamra is alapítható.

Azonban a határozatlan idejű vételi jog sok esetben nagyon hátrányos lehet a tulajdonos számára, ezért időbeli korlátozást továbbra is sokszor alkalmaznak. Az időbeli korlátozás történhet a vételi jog gyakorlására vonatkozó határidő naptárszerű meghatározásával.

Nincs kizárva az sem, hogy a felek abban állapodjanak meg, hogy a vételi jogot alapító szerződés bizonyos feltételekkel megszüntethető. Ha a vételi jogot az ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba pl.

Ez azt jelenti, hogy a vételi jog akkor is fennmarad, ha a tulajdonos a tulajdonjogot harmadik személyre átruházza.

Ha a vételi jog nem szerepel közhiteles nyilvántartásban, és a tulajdonjogot harmadik személy szerzi meg, a vételi jog akkor marad fenn, ha a vételi jogról e harmadik személy tudott vagy tudnia kellett volna. A vételi jog sajátos korlátja lehet, ha ugyanarra a dologra harmadik személynek elővásárlási joga van. Az elővásárlási jog jogosultjának ugyanis lehetősége van arra, hogy a dolgot a vételi ajánlattal azonos feltételekkel megvásárolja.

Ez azt jelenti, ha az elővásárlásra jogosult a vételi jog alapítására szóló szerződésben foglaltakkal azonos feltételekkel meg kívánja vásárolni a dolgot, akkor lényegében a vételi jogosultat megelőzve megvásárolhatja a dolgot.

Szabó Gergely ügyvéd - - - - - opció a szerződésben mi ez - - - - A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vegye figyelembe a cikk opció a szerződésben mi ez időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak! Kövessen bennünket itt is:.

Legal A vételi jog és a feltűnő értékaránytalanság Szerző: Dr. A vételi jog és a feltűnő értékaránytalanság Igazán nem mindennapi esemény volt, amikor a Legfelsőbb Bíróság vezető bírái közzétették egymással vitatkozó cikkeiket, és egybehangzóan megállapították azt, hogy a vételi jog biztosítéki célú alkalmazása terén - elsősorban a hiányos jogi szabályozás, de részben az eddigi megengedő bírói gyakorlat következtében is - jogalkalmazási bizonytalanság alakult ki, amelyet véleménykülönbség miatt a Legfelsőbb Bíróság sem tudott megszüntetni. A vita jelentőségét fokozza, hogy a két vitacikkben megfogalmazott jogi vélemények különbözősége alapvetően a két szerzőnek a bíróság feladatát illető eltérő felfogásából fakad. A vita tárgyát képező kérdés konkrétan az, hogy a vételi jogot engedő szerződés megtámadható-e a vétel tárgyát képező dolog forgalmi értéke és vételára közötti feltűnően nagy értékkülönbség jogcímén.